- Figyelj, rám! Nem gondolod hogy elöbb bunkó voltál?-kérdezte hangsúlyozva a "bunkó" szót
- De bocs majd holnap bocsánatot kérek tőle.-válaszoltam és lehajtottam a fejem
- Nem is ezért jöttem...-kezdett mosolyogni
- Akkor mér?-kérdeztem még mindig a takarómat bámulva
- Holnap haza jönnek a haverjaink, és találkozni akarnak veled.-mondta vigyorogva
-Velem mért akar mindenki találkozni? Hirtelen híres lettem? Amúgy mivel lettem híres?-soroltam a kérdéseket nevetve
- Fogalmam nincs, nem lettél híres, és semmivel. Reggel küldöm Sugát hogy felketsen-mondta és kiment. Tök jó hogy meg várja a válaszomat. Mindegy lefekszek aludni és majd reggel lesz.
Reggel Suga jött felkelteni.
- ChoHee ébresztő!- kicsit megrázogatta a válam
- Még öt perc anyu!-motyogtam
Suga POV
Reggel Hope felküldött hogy ketsem fel ChoHee-t.
- ChoHee ébresztő!-rázogattam meg a vállát
- Még öt perc anyu!-motyogtam
-Nincs öt perc, se anyu. Palacsinta van reggelire.-mondtam vigyorogva
- PALACSINTAAAAAAAA!!!-kiabálva futott az asztalig
- Nincs is palacsinta! Gonosz!-huppant le az egyik babzsák fotelba, és mérgesen össze fonta a karjait.
-Én nem vagyok az csak téged máshogy nem lehet kiszedni az ágyból.-nevetem
- Felmentem a szobámba, ha kellek.- megindult felfele
- Ugye most nem alszik vissza?-kérdeztem Hopet
- De vissza fog anyira ismerem- válaszolt nevetve
- V! Jungkook! Jimin! Gyertek felkeltjük csipkerózsikát. hallkan belopoztunk a szobába és megfogtunk ChoHee takaróját és azzal felemeltünk és óvatosan be raktunk a zuhanyzóba. Megynyitottuk a csapot és jött a viz ChoHee egyszerre felpattant és kiabálni kezdett
- Mi a faszomat csináltok?
-Felébresztettünk.-mondtam egy perverz mosoly kíséretébe.
- Húzatok ki a szobámból! Most!-kiabált tovább
- Oké,oké-mondtuk és elindultunk kifelé.
Suga POV END
Át öltöztem és megszárítottam a hajam. Amikor már mentem volna ki a fiukhoz meg csörrent a telefonom.Anya neve és képe villogott a kijelzőn.
- Szia anya! Mizujs? -kérdeztem boldogan, mert végre halhattam a hangját.
- Szia kicsim! Van egy nagyon rossz hírem. -hallottam a hangján hogy sír.
- Anya mi a baj? Miért sírsz?-kezdtem félni hogy valami baj történt
- 20 perce hívtak hogy a nagyi meghalt. - kezdett újra sírni
- Nem! Nem az nem lehet!- ahogy kimondtam a mondatot a könyeim patakokba kezdtek folyni
- Kicsim figyelj rám! Menj oda a bátyádhoz és mondj el neki mindent. 2 nap múlva otthon vagyunk. -mondta szipogva
- Oké várunk titeket! Szia!-köszöntem el
- Rendben szia! -köszönt el és lerakta a telefont. Én sírva rogytam az ágyam mellé a földre. Kis idő múlva elég energiát éreztem magamban arra hogy lemenjek a fiukhoz.
- Bátyó, hol vagy? Gyere gyorsan!-kiabáltam sírva
-Itt vagyok húgi mi a baj?-futott oda hozzám és leültetett a kanapéra.
- A n.nagyi-szipogtam
- Mi van a nagyival ? ChoHee kérlek mondjad már!-emeltem meg a hangját de látszott rajta hogy fél.
- A nagyi m.meghalt.-mondtam miközbe' próbáltam nem elsírni magam
- Na nem! ChoHee ilyennel ne viccelödj!-kezdett kiabálni
- Nem viccelek anya most hívott!-kezdtem én is kiabálni-Te nem érted? A nagyi MEGHALT!!
- Nem, nem,nem! Az nem lehet. Kizárt dolog!-kezdett ö is sírni én meg oda mentem és megöleletem
- Nyugalom ,most erösnek kell lenünk.-probáltam nyugtatni miközbe a hátát simogattam
- Megyek felhívom a fiukat hogy nem tudunk menni.- már indult volna mikor megfogtam a csuklóját ő pedig rá nézett.
- Nem kell képes vagyok rá.-egy kis halvány mosolyt eröltettem magamra.
- Bisztos?-válaszképpen csak bólintottam és elindultunk rendbe hozni magunkat. És gyors kihúztam a szemem,és megkerestem a szögecses fekete cuccaim. Mire lementem a fiuk már ott voltak, meg fogtam a napszemüvegem és felvettem.
- Mehetünk?-kérdeztem
- Aha-válaszolt majd kisétáltunk az ajtón és beültünk a kocsiba. Mikor oda értünk még nem voltak ott a haverjai igy kicsit felmentem facebookra.
-Sziasztok!- köszönt egy ismeretlen srác
- Sziasztok!-köszönt Hope
- ChoHee gyere már ide! Nem harapnak!-kezdett kuncogni Hope
- Megyek!-nagy nehezen átt vergödtem magam a fiukon, és mikor megláttam hogy kik is Hope barátai nem hittem a szememnek.
- Hello ChoHee vagyok!-nyújtottam mosolyogva a kezem
- Hello én Jackson Wang, de szólíts csak Jacksonnak-mondta mosolyogva és kezetfogtunk- A többiek BamBam, JB, JR, Mark, Yungyeom, Youngjae.
- Sziasztok!-köszöntem mosolyogva
- Szia!-köszöntek kórusba. Ahogy végig néztem rajtuk meg akadt a tekintetem BamBam-on, aki épp engem nézett
- Kinek van kedve fagyizni?- kérdezte V
- Nekem!-kiáltottunk fel egyszerre BamBam-al, nem birtuk ki hogy ne nevesünk
- Istenem, de gyerekesek vagytok-kezdett kuncogni V
- Ki?Én? Én nagyon is felnőttes és komoly vagyok-kezdtem nyávogni
- Ahogy én is!- kezdett BamBam is nyávogni
- Na gyertek akkor.-váltott komolyra V. Nam odajött hozzám és átkarolta a vállam, ránéztem BamBam-ra de ő ahogy látta hogy Nam mit csinált inkább elfordult. Le löktem Nam kezét a vállamról és oda mentem BamBam mellé. Nagyon sokat beszélgettünk. Rájött hogy a rajongójuk vagyok és hogy ő a biasom. A fiuk ugy döntöttek haza mennek, én és BamBam még elmentünk a közeli parkba.
- Amúgy Monster és közted mi van?-kérdezte
- Az ég világon semmi.-mondtam
- Vagy is akkor szabad az út feléd?-nézett rám egy perverz mosoly kiséretében.
- Valahogy úgy. Miért?-kérdeztem mosolyogva
- Ezért.-megfogta az arcom és megcsokolt. Éreztem hogy elvörösödtem, rám nézett és elmosolyodott.
- ChoHee!-szólított meg félénken.
- Igen?-kérdeztem
- Lennél a barátnőm?-kérdezte mosolyogva
- Boldogan-ugrottam a nyakába- Van kedved át jönni hozzánk?
- Ha nem zavarok. Csak elötte szólok a fiuknak és haza ugrunk hozzám pár cuccért.-mondta és tárcsázni kezdett. Miután szólt Jackson-nak oda mentünk neki pár cuccért, és elindultunk hozzánk. Az ajtóba elüvöltöttem magam...
-Megjöttünk!
- Jötetek?-kérdezte Hope és Monster egyszere.
-Igen BamBam itt alszik ma este.-megmutattam neki hogy hol a szobám,és lementem nasiért.
- Na össze jötettek?-jött oda hozzám Jimin
- Aha-ahogy ezt kimondtam Monster begurult, Jimin meg mosolyogva ment be V-hez miközbe azt kiabálta hogy " Én nyertem V összejöttek".
- Ti komolyan fogadtatok?-mentem oda hozzájuk a nappaliba.
- Igen, és én nyertem.-ujjongott Jimin
- Mi volt a tét?- kérdeztem kuncogva
- 5000 won-hajtotta le a fejét V
- Ti semmit se változtok.-veregettem meg a válluk és fel vittem a nasit a szobámba. BamBam épp a kiskori képeimet nézte ami a szekrényen volt kipakolva.Nem vette észre hogy bejöttem
- Mit csinálsz?-kérdeztem és át öleltem hátulról.
- Csak a képeket nézegettem. Már kiskorodba is cuki voltál.-meg fordult és egy puszit lehelt a számra.
-Hoztam nasit, mit csináljunk?-kérdeztem miközbe' átkaroltam a nyakát
- Nézünk valami filmet.-vetette fel az ötletet
-Oké hozok be filmet.-és elindultam Hope-hoz filmet kérni
-Hope, kérhetek egy filmet?-kérdeztem
- Aha, gyere válasz-bevezetett a szobába ahol három teljes polcnyi film volt.
- Meg van köszi.-levettem a polcról és kiszáguldottam, de a szobám ajtaja elött meg áltam, hallgatoztam és meghallotam Monster hangját...
-Na ide figyelj BamBam szálj le ChoHee-ról mert ő az enyém.-fenyegette meg Monster BamBam-ot
- Te meg rám figyelj Monster!-léptem be a szobába- Nem vagyok a tiéd , nem is voltam,és nem is leszek. Felfogtad?
-Nem nem fogtam fel mert akkor is az enyém vagy!-látszott hogy begurult mert az izmai megfeszültek.
-Addig állj fél lábon.-kezdtem nevetni, mire ő pofon vágott.-Mégis mit képzelsz ki vagy te?Mi?
-Mér te kinek képzeled magad?-kezdett felém elindulni
- Na ide figyelj! Egy ujjal sem érhettél volna hozzám! Huzz haza innen a picsába!-már szinte ordítotam.
- Megyek is!-mondta és elindult
-Nyugi kicsim nem történt semmi baj.-és egy puszit lehelt a nyakamra
- Hagyjuk hoztam filmet. Nézzük meg-be mentem a szobába és berakta a filmet. a két és fél órás filmből láttam úgy egy órát. BamBam vállán aludtam el.
Reggel mikor felébredtem BamBam még aludt
- Jó reggel kicsim!- kezdtem keltegetni és egy csókot nyomtam a szájára
- Neked is!- viszonozta a csókot.
- Gyere menjünk le reggelizni.-fel álltam és elindultam az ajtó felé.
-Oké, de várj már meg-kezdett kuncogni
- Mehetünk?-fogtam meg a kezét
-Igen.-elindultunk lefelé ahogy meg hallottam anya és apa hangját rohanni kezdtem
- Anya? Apa?-kezdtem anya felé futni mikor rám néztek
- Szia kicsim.-ölelt át anya
- Anya, apa be kell nektek mutatnom valakit
- Kicsodát?- nézett rám apa
- A barátomat.-mondtam mosolyogva
-BamBam gyere be!-kiáltottam ki neki a konyhából
- Jó napot!-jött be és át ölelt.
- Szia!-köszöntek anyáék neki mosolyogva.- Üdvözlünk a családban. Kicsim ő nem a kedvenc bandád énekese?
- Köszönöm, és igen én vagyok az.-mondta mosolyogva.
-Anya elmegyünk venni fekete ruhát a temetésre. Jó?-mondtam anyának
- Oké pénz adjak vagy van a kártyádon?-kérdezte
- Van elég a kártyámon.-válaszoltam és elindultam fel a szobába át öltözni. gyorsan át öltöztem felvettem, a fekete nacim egy fekete ujjatlannal, a fekete szögecses bőr kabátom, és a szögecses bakancsom. Meg fogtam a telefonom és a tárcám.
- Indulhatunk-mondtam és egy puszit adtam anyáéknak és Hope-nak
- Sziasztok!-köszöntünk el. A legelső boltba meg vettem a fekete egybe ruhát. A második boltba pedig a cipőt és a kiegészítőket.
-Iszunk egy kávét?-kérdeztem
-Igyunk.-átkarolta a vállam és bementünk.Pár perc után oda jött a pincér hogy felvegye a rendelést.
-Mit hozhatok?-kérdezte
-2 jegeskávét-mondta BamBam
-Már is hozom.-ezzel hátat fordított és elment
- Parancsoljanak, az italok.-letette az asztalra
-Köszönjük!-mondtam mosolyogva amit viszonzott és elment. megittuk a jegeskávékat, fizettünk, és haza mentünk.
- Sziasztok! Megjöttünk!-kiabáltam anyáéknak
- Sziasztok a nappaliba vagyunk.-levettük a cipőinket és a kabátjainkat és be mentünk a nappaliba.
-Ő meg mit keres itt anya?-kérdeztem és egyre jobban látszott rajtam hogy ideges vagyok.
-Én mondtam hogy nem kellet volna ide hívnod!-kezdett rinyálni Hope
-Azt kérdeztem mit keres itt?-kezdtem kiabálni.
-Hallotam hogy a mamád meghalt és részvétemet akartam nyílvánítani.-hajtotta le a fejét
-Oké megtetted szia! Lehet menni!-mutatam az ajtóra
- Kicsim Josh nem megy sehova, mert pár napig itt lesz nálunk.-mondta anyu
- Akkor majd megyek én.-kaptam fel a cuccom és a cipőm aztán a kabátommal a kezembe kirohantam a házból.
BamBam POV
ChoHee-t nagyon megviselte hogy itt a srác, így elrohant.
- Utána megyek.-ahogy elmondtam megfogtam a cipőmet magamra vettem és telefonnal mindennel együtt utána mentem. Szerencsére a közeli parkban meg találtam, nagyon sírt és egy képet szorongatott.
- Kicsim, nincs semmi baj itt vagyok.öleltem át amire ő jobban sírni kezdett.-Figyelj rám, mig az a Josh gyerek ott van nálunk alszol, sőt ha kell a temetésig nálunk alszol. Jó?-kérdeztem amire ö csak bologatott. Elmentünk hozzájuk cuccokért, míg ő pakolt én addig felvázoltam a helyzetet a szüleinek,és Hope-nak, ja meg annak a Josh gyereknek. Josh-on kivűl mindenki ugy gondolta hogy ez jó ötlet. Nem sokára ChoHee is lejött.
- Mehetünk?-kérdeztem
-Igen.-válaszolta én pedig át vettem tőle a cucctáskát.
- Beszéltem Jackson-nal és azt mondta hogy bár meddig maradhatsz.-mosolyogtam és át öleltem a vállát
-Köszönöm.-mosolyodott el és hozzám bújt.
-Nem kell meg köszönnöd, ez természetes.-mondtam- Itt is vagyunk. mikor beléptünk a fiuk ChoHee nyakába ugrottak.
- Srácok, ő az én barátnőm!-kezdtem nyivákolni. Mire ők elkezdtek nevetni.
- Jól van akkor téged is megölelünk.-mondták és most az én nyakamba ugrottak. Éreztem hogy eggyel több ember ölel mint szokott.
- Gyere vigyük be a cuccod.-mikor beléptünk a szobámba le esett az álla.
-Nagyon szép szoba-mosolygott
- Köszönöm.- ahogy át öleltem megcsókolt, olyan szenvedélyes csók volt.- Na jó én már nem bírom magam vissza fogni. Egy szenvedélyes csókcsatába hívtam amibe ő bele is ment. A nyelvemmel utat törtem a szájába és elmélyítettem a csókot, aztán lassan ledöntöttem az ágyra.
-BamBam, most ne még nem állok készen.-mondta és a plafont kezdte nézni
- Oké, gyere menjünk ki a fiukhoz
BamBam POV END
Egész estig csak nevettünk mert a fiuk anyit ökörködtek. Mindenki elindult fürdeni kaja után, engem a fiuk előre engedtek a fürdésben, gyors végeztem. Úgy este kilencig csak nevettünk és mindenki elment lefeküdni, kivéve engem én még kin maradtam tv-zni. Fél tíz fele elaludtam, kanapén. Éjjel BamBam kijött és bevitt az ágyába, és utána karjaimmal rácsimpaszkodtam a nyakára és ugy aludtam...
-Oké, de várj már meg-kezdett kuncogni
- Mehetünk?-fogtam meg a kezét
-Igen.-elindultunk lefelé ahogy meg hallottam anya és apa hangját rohanni kezdtem
- Anya? Apa?-kezdtem anya felé futni mikor rám néztek
- Szia kicsim.-ölelt át anya
- Anya, apa be kell nektek mutatnom valakit
- Kicsodát?- nézett rám apa
- A barátomat.-mondtam mosolyogva
-BamBam gyere be!-kiáltottam ki neki a konyhából
- Jó napot!-jött be és át ölelt.
- Szia!-köszöntek anyáék neki mosolyogva.- Üdvözlünk a családban. Kicsim ő nem a kedvenc bandád énekese?
- Köszönöm, és igen én vagyok az.-mondta mosolyogva.
-Anya elmegyünk venni fekete ruhát a temetésre. Jó?-mondtam anyának
- Oké pénz adjak vagy van a kártyádon?-kérdezte
- Van elég a kártyámon.-válaszoltam és elindultam fel a szobába át öltözni. gyorsan át öltöztem felvettem, a fekete nacim egy fekete ujjatlannal, a fekete szögecses bőr kabátom, és a szögecses bakancsom. Meg fogtam a telefonom és a tárcám.
- Indulhatunk-mondtam és egy puszit adtam anyáéknak és Hope-nak
- Sziasztok!-köszöntünk el. A legelső boltba meg vettem a fekete egybe ruhát. A második boltba pedig a cipőt és a kiegészítőket.
-Iszunk egy kávét?-kérdeztem
-Igyunk.-átkarolta a vállam és bementünk.Pár perc után oda jött a pincér hogy felvegye a rendelést.
-Mit hozhatok?-kérdezte
-2 jegeskávét-mondta BamBam
-Már is hozom.-ezzel hátat fordított és elment
- Parancsoljanak, az italok.-letette az asztalra
-Köszönjük!-mondtam mosolyogva amit viszonzott és elment. megittuk a jegeskávékat, fizettünk, és haza mentünk.
- Sziasztok! Megjöttünk!-kiabáltam anyáéknak
- Sziasztok a nappaliba vagyunk.-levettük a cipőinket és a kabátjainkat és be mentünk a nappaliba.
-Ő meg mit keres itt anya?-kérdeztem és egyre jobban látszott rajtam hogy ideges vagyok.
-Én mondtam hogy nem kellet volna ide hívnod!-kezdett rinyálni Hope
-Azt kérdeztem mit keres itt?-kezdtem kiabálni.
-Hallotam hogy a mamád meghalt és részvétemet akartam nyílvánítani.-hajtotta le a fejét
-Oké megtetted szia! Lehet menni!-mutatam az ajtóra
- Kicsim Josh nem megy sehova, mert pár napig itt lesz nálunk.-mondta anyu
- Akkor majd megyek én.-kaptam fel a cuccom és a cipőm aztán a kabátommal a kezembe kirohantam a házból.
BamBam POV
ChoHee-t nagyon megviselte hogy itt a srác, így elrohant.
- Utána megyek.-ahogy elmondtam megfogtam a cipőmet magamra vettem és telefonnal mindennel együtt utána mentem. Szerencsére a közeli parkban meg találtam, nagyon sírt és egy képet szorongatott.
- Kicsim, nincs semmi baj itt vagyok.öleltem át amire ő jobban sírni kezdett.-Figyelj rám, mig az a Josh gyerek ott van nálunk alszol, sőt ha kell a temetésig nálunk alszol. Jó?-kérdeztem amire ö csak bologatott. Elmentünk hozzájuk cuccokért, míg ő pakolt én addig felvázoltam a helyzetet a szüleinek,és Hope-nak, ja meg annak a Josh gyereknek. Josh-on kivűl mindenki ugy gondolta hogy ez jó ötlet. Nem sokára ChoHee is lejött.
- Mehetünk?-kérdeztem
-Igen.-válaszolta én pedig át vettem tőle a cucctáskát.
- Beszéltem Jackson-nal és azt mondta hogy bár meddig maradhatsz.-mosolyogtam és át öleltem a vállát
-Köszönöm.-mosolyodott el és hozzám bújt.
-Nem kell meg köszönnöd, ez természetes.-mondtam- Itt is vagyunk. mikor beléptünk a fiuk ChoHee nyakába ugrottak.
- Srácok, ő az én barátnőm!-kezdtem nyivákolni. Mire ők elkezdtek nevetni.
- Jól van akkor téged is megölelünk.-mondták és most az én nyakamba ugrottak. Éreztem hogy eggyel több ember ölel mint szokott.
- Gyere vigyük be a cuccod.-mikor beléptünk a szobámba le esett az álla.
-Nagyon szép szoba-mosolygott
- Köszönöm.- ahogy át öleltem megcsókolt, olyan szenvedélyes csók volt.- Na jó én már nem bírom magam vissza fogni. Egy szenvedélyes csókcsatába hívtam amibe ő bele is ment. A nyelvemmel utat törtem a szájába és elmélyítettem a csókot, aztán lassan ledöntöttem az ágyra.
-BamBam, most ne még nem állok készen.-mondta és a plafont kezdte nézni
- Oké, gyere menjünk ki a fiukhoz
BamBam POV END
Egész estig csak nevettünk mert a fiuk anyit ökörködtek. Mindenki elindult fürdeni kaja után, engem a fiuk előre engedtek a fürdésben, gyors végeztem. Úgy este kilencig csak nevettünk és mindenki elment lefeküdni, kivéve engem én még kin maradtam tv-zni. Fél tíz fele elaludtam, kanapén. Éjjel BamBam kijött és bevitt az ágyába, és utána karjaimmal rácsimpaszkodtam a nyakára és ugy aludtam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése