A visszaemlékezés...

Reggel arra keltem hogy Hopi és V az ágyamon ugrálnak és kiabálnak...
- ChoHee kelj már fel!!- kiabált Hopi
- Kelek már kelek.- válaszoltam félálomban.
Miután a fiuk kirohantak én fogalmam nincs miért vissza gondoltam arra a napra mikor a fiúkkal megismerkedtem.

Egy tavaszi napon történt... Mikor reggel felkeltem túlságosan furcsáltam hogy Hopi nem ugrott már a nyakamba hogy keljek fel. Szokatlan csend volt a házban. Úgy voltam vele hogy anyáék ma mégis dolgoznak, Hopi meg az idióta haverjaival lóg, akikkel még nem találkoztam de nem is akarok. Le mentem reggeliért Hopi ott evett de anyáék sehol sem voltak. Köszöntem...
- Jó reggelt bátyus! - ugrottam a nyakába és egy szokásos puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt húgi! Hogy aludtál? - kérdezte
- Tökéletesen!! Te? - kérdeztem.
- Anyáék még is dolgoznak ma. -jelentette ki.
-Gondoltam mer anya már rég ki rángatott volna az ágyból.-vágtam rá válaszként.
- Ma is mész valahova a haverjaiddal? - kérdetem.
- Nem- válaszolt.
- Hogy hogy a nap huszonnégy órájában együtt lógtok, mint a friss házas párok.- kezdtem viccelődni.
- Ma nem megyünk mert ők jönnek ide. - vágott vissza azzal a mondattal amit életemben nem akartam hallani.
- Mielőtt ide érnének szólj ki ugrok az ablakon és elfutok.-mondtam kedvtelenül.
- Nem mész sehova mivel szépen itt maradsz és köszönsz nekik. - kezdett gúnyolódni.
- Tudod mikor, én a hülye haverjaiddal soha a büdös életben nem akarok találkozni.- szóltam vissza.
- Csináltam neked is szendvicset. Ott van a hüttőben, edd meg és öltözz át mer szerintem nem ilyen ruhában akarsz eléjük állni. Ja és a hajaddal kezdj valamit.- kezdett parancsolni.
- Igen is kapitány!- válaszoltam és duzzogva meg ettem a szendvicsemet.

Mikor lejött csodálkoztam hogy ilyen gyorsan kész lett. Egy fekete póló, fekete csőnadrág, és a kedven sapija volt rajta. Rá néztem akkor ő is rám nézett és röhögő görcsöt kapott, mikor meg látta hogy szét untam a fejem...
-Ne röhögj! De most méltányolom hogy hogy nem kellett egy óra a készülődéshez. Mikor jönnek  azok a barmok? - kérdeztem flegmán
- Azt mondták olyan egy óra körül lesznek itt.-mondta vidáman
- De most komolyan nekem muszáj  itt lenni?- kérdeztem sértődötten.
- Igen mert már nagyon kíváncsiak rád-mondta vigyorogva.
-Aish semmi esélyem meglógni-motyogtam
- Mit mondtál? Nem értettem-kérdezett vissza
- Semmit hagyjuk elmentem öltözni majd jövök- mondtam be vágva a durcit.
Felmentem a szobámba és a ruhás szekrényhez mentem, elő vettem a kedvenc csőnacim és a mezféle felsőm.

 Felöltöztem, gyors fogat mostam és gyors meg fésülködtem. A kedvenc szettem mellé még fel vettem a rózsaszín sapim, és lementem. Lassan egy óra és nekem semmi kedvem Hopi haverjaival találkozni.
- 5 perc és itt vannak. -jelenti ki Hopi
- Juppi, - mondtam kevésbé boldogan.
Egyszer csak csengettek. Reménykedtem hogy valamelyik ismerősünk akit anyám megint ránk küldött hogy vigyázzon ránk. De sajnos nem. Próbáltam jópofát vágni az egészhez de nem sikerült. Inkább le ültem a kanapéra és felmentem facebookra.
- Csá, gyertek be!-hívta be őket Hopi
- Kezdődik.-motyogtam kevésbé se lelkesedve.
- ChoHee gyere már ide!- szólt Hopi és én felálltam és oda mentem.
- NamJoon, Jin, Jimin,Jungkook,Teahyung,Suga ő a húgom ChoHee, ChoHee ők a haverjaim NamJoon, Jin,Jimin,Jungkook,Teahyung, és Suga
- Hali!-köszöntem
- Szia!-köszöntek kórusba.
Vissza ültem a kanapéra és elolvastam az üzeneteimet. Szokásos körüzik voltak. eszembe jutott hogy meg kéne csinálnom a beadandóm. Gyors felfutottam a laptopomért. Már kb. a beadandóm felénél tartottam mikor észre vettem hogy két ember a hátam mögött áll. Mikor hátra néztem Hope két haverja volt azt nézték mit írok. Nem zavartattam magam írtam tovább. De azért egy idő után már eléggé zavaró volt .

- Segíthetek? - tettem fel nekik a kérdést.
- Ja nem csak figyeljük mit csinálsz.-mondta a Jimin névre hallgató srác.
-Ok-vissza fordultam és írtam tovább.
- Jimin gyere ide!- Szólt a szőke hajú srác akit azt hiszem NamJoon-nak hívnak.
Elkezdtek beszélgetni. Nem bírtam már nézni hogy szegény gyerek itt a hátam mögött áll, így megszólaltam...
- Ülj már le, nem bírom nézni hogy állsz. Nyugi ne harapok, vagy ilyesmi.-kezdtem viccelödni
Nagy nehezen leült.
- Amúgy miről írsz?-kérdezte kicsit félénken.
- A töri tanár azt akarta hogy a város legendáját, régi életét, és mai életét írjuk le. De ráadásul nem lehet egybe külön-külön kell.
- Amúgy hova jársz suliba? Csak mert még egyszer se láttalak itt.-kezdtem faggatni
- Most költöztünk ide pár hete. De amugy a gimibe fogok járni.-mondta...
- Hányadikba mész?-kérdeztem tovább
- 10. osztályba-válaszolt
- A,B,C, vagy D-kérdeztem
- 10.D-be-mondta
- Akkor osztálytársak leszünk.-örvendeztem
- Te is abba az osztályba jársz? -kérdezte
-Igen-válaszoltam
- Ha kell tudok segíteni mer nekem is meg kell csinálnom a beadandókat. Meg tudom mondani hogy honnan írd le.- ajánlotta fel segítségét
- Azt megköszönném- mosolyogtam
Meg mutatta az oldal hogy honnan tudom leírni gyorsan de mégis hosszan. Nem győztem hálálkodni. Már este tíz óra van de még mindig itt vannak a fiúk és én még mindig a beadandót irom. De bíztatom magam azzal hogy már csak két mondat és végzek. Végre végeztem.Nagy nehezen fel álltam és kisétáltam a konyhába. De észre se vettem hogy Hope elvitte a sapimat. Mikor ki értem a konyhába nem tudtam megállni hogy nem szóljak be neki.
- Nagyon szexi a sapkád Hoseok! Honnan szerezted? Pl az én fejemről?- kezdtem gúnyolódni ami mit ne mondjak rohadt jól esett.
- Ugye már úgy két órája nálam van, de te észre se vetted hogy elvettem. - szólt vissza
- Mer nem arra figyeltem hogy mikor veszed le a fejemről a sapkát-emeltem meg a hangom
Ki kaptam a hütöből két kólát, le kaptam a fejéről a sapkám és elindultam befelé, még az ajtóba mérgesen vissza szóltam neki.
- Nem ajánlom hogy még egyszer a cuccomhoz nyulj- már szinte kiabáltam
- Akkor a telefonod nem kell?- kérdezett sunyin
- Hol van?- kérdeztem egyre mérgesebben
-A nappaliba hagytad.-kezdett röhögni és csak anyit érzett hogy a kezem csattant egy nagyot a tarkólyán.
-Most még egyett szólsz akkor kiváglak, mint macskát szarni!-emeltem fel ismét a hangom
-Milyen kis vad macska! Grr-szólt a szőke hajú srác és bele karmolt a levegőbe.
- Te is repülsz akkor kifelé!-kezdtem flegmázni a nálam idősebb sráccal
- Úgyis megszerezlek magamnak!!-kiabált utánam NamJoon
- Álmodozz szöszi álmodozz- kiabáltam vissza
Be jött hozzám és ki küldte Jungkook-ot. Mikor elindultam kifelé hogy felmegyek a szobámba meg fogta a csuklóm és vissza rántott. Magához húzott olyan közel hogy az orrunk öszeért, és...